Sziasztok ! :) El sem hiszem,hogy már a 10. fejezettel jövök :D Tudom,hogy még mindig nem pörgött be a történet,de esküszöm,hogy már nem sok kell :D Jó olvasást! #véleménytnyílvánítaniér
Végül Lory nem jött el a találkozóra amit megbeszéltünk.Felhívott,hogy nem tudott maradni,annyit késtünk (?!). Szóval most Melivel járjuk London egyik bevásárló utcáját ballagási ruhát nézve. A tegnapi dolog kicsit felkavart így Meli ragaszkodott hozzá,hogy jöjjünk el vásárolni,hogy a ruhák megvigasztaljanak. Már tíz boltot végig jártunk de még nem találtuk meg a tökéleteset.Ha meg egy még is hozzám ragad,Meli azonnal rávágja,hogy biztos van ennél jobb és ha még se visszajövünk érte. A gála estre ,fiúknak lányoknak egyaránt, feketét kell venni. Csak,hogy bővebben kifejtsem a gála est megnevezés az after party-t takarja. De a többi lány az osztályban ezt "ideillőbbnek" találta.
Már szerintem 100 ruhát is megnéztünk amikor bekeveredtünk egy ruhaszalonba. Sok szépnek látszó ruha volt a kirakatba így gondoltuk benézünk.
Elsőnek a fekete színű ruhák között néztem körül.
- Meli, nekem kell ez a ruha és nem érdekel a hülye elméleted -csillan fel a szemem és felmutatom a sorok felett.
-Ezzel nem szállhatok vitába! -nevet Meli.
Egy pánt nélküli,mellrészes ruha. Mellvonaltól felfelé inkább bőrszerűnek hat.Szerintem nagyon csinos. És nekem ez tökéletes.Bemegyek a próbafülkébe ,kibújtok a farmeremből és a több réteg felső ruházatomból. Londonba ma is esik az eső és fújj a szél,szóval miniszoknyába nem hagyhattam el a házat. Belebújok a ruhába és a bal oldalán lévő cipzárt felhúzom. Majd a tükörbe nézek. Veszek egy 180 fokos fordulatot,szinte kitéptem a függönyt és ,mint egy modell lépek ki. Meli természetesen nagyot nevet a hülyeségemen. Majd elkomolyodik az arca. Száját jobbra húzza és a kezét az állára teszi.Elgondolkodik.
-Perfekt - és úgy mutat az ujjaival,mint a franciák. Éljen,nem kell még több üzletet végig járnom! Vagy is ,de. Az igazi ballagási ruha,amiben igazán elballagunk a suliban még nincs meg.
Meli még mindig a ruhákat stíröli és lemerném fogadni ,hogy az utolsó pillanatra hagyja.
A sulira áttérve.Sose értettem a rendszert. Más európai országokba már április végén ballagnak,de itt,itt csak június elején. Fuck logic. Mondjuk talán,mondom talán,van benne valami logika,hiszen csak az ballag aki átment az érettségin.
-Úr isten!-sipítja Meli és felmutat egy ruhát. Természetesen fekete, a derekán egy masnival. Én csak bólintok,szép csak nem értem miért keltette fel ennyire a figyelmét.
-Szerintem kicsit túl egyszerű...-húzom el a szám.
-Pont jó. Legalább senki nem rám fog figyelni. -mosolyog. Nem viszonozom,inkább nagyon komolyan nézek rá, ő úgy tesz mintha megszeppenne.
-Ezt ne kezdjük megint. -nevetek. Mindig is alábecsülte magát. Minden téren. A végszóra megcsörrent barátnőm telefonja. Én addig bementem a fülkébe visszavenni a ruhámat. Alighogy kiléptem Meli csuklón ragadott és elindult velem kifelé az üzletből.Csak kapkodtam a fejem. A ruhát amit választottam természetesen a fülkében hagytam és az ő ruháját se látom sehol.
-Hova megyünk?-húzom fel a szemöldököm. Nem válaszol,vonszol tovább. Ez is tipikus. Ha valami fontos témában kérdezek vagy mondok valamit soha nem válaszol. Már legalább öt perce,ha nem több, húzott maga után az utcán,amikor végre megálltunk egy újságos előtt.Felkapott egy újságot, a The Sun-t és az orrom elé nyomta. Nem szóltam semmit. Elolvastam a címlapot. Még mindig semmi. Majd elkezdett remegni a lábam és alig bírtam állni. Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam.
-Ez mi a picsa?! -kiáltok fel szinte sikítva. Nem érdekeltek a körülöttem lévő emberek. Magamat láttam,és Harry -t és Mike-ot. Ott verekedtek a házunk előtt. Még mázli,hogy az arcom nem látszott.De még így is felismerhető vagyok a fotón.-Miért az egyedi gatyám volt rajtam?!-gondolkozom hangosan. Azt a fekete,tépett farmert még a nagyi varrta nekem tavaly. A gond csak az,hogy a farmer egyik vége rózsaszín felhajtóval,a másik zölddel rendelkezik,hogy a farmerem alja ne súrolja a földet. A színek az én ötleteim voltak,hogy egyedibb legyen. És lám,az egyediségem miatt rábasztam... Hallgatnom kellett volna a nagyira: Ne lógj ki a tömegből! Bár lehetséges,hogy ebből a szempontból lényegtelen,hiszen a mi házunk előtt van és ott van Mike is. Nehéz kitalálni ki a harmadik személy a képen.
Már csak attól félek mit fog hozzá szólni apu..meg anyu..
Meli a vállamra teszi a kezét,erre összerezzenek. Ő is tudja,hogy áll a helyzet. Nem egyszer mentem fel hozzá sírni,beszélgetni,vagy inkább elmenekülni a családi ügyek elől.
Lényeg a lényeg, azt hiszem nem úszom meg könnyen ezt a napot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése