# Első díjam ♥

Úristenem :o Most nagyon megilletődve érzem magam. Amikor elkezdtem a blogot nem is reméltem,hogy kapok majd díjat. Mindig nézegettem,hogy mások különféle elismeréseket tudhatnak magukénak,ezért most annyira örülök ennek ♥ Nagyon köszönöm Kinguss :))

  Szabályok:
1. Mondj magadról 11 dolgot.
2. Válaszolj a jelölő 11 kérdésére.
3. Tegyél fel 11 kérdést.
4. Küldd tovább 11 embernek.

1. Magamról 11 dolog:
1. Eléggé zárkózott személyiség vagyok.
2. Rengeteg poszterem van, imádom őket, de nincs elég helyem,hogy mindegyiket ki tudjam rakni.
3. Nagy 1D fan vagyok. (ki gondolta volna :D)
4. Első éves gimnazista vagyok.
5. Gyűjtöm a söralátéteket.
6.Kedvenc kajám a tésztasaláta sült csirkével.
7.Szeretnék majd egyetemre járni.
8. Utálom ha nem mondanak nekem igazat. Nem érdekel ha bántó az igazság.
9. Nagyon fura és nehezen elmagyarázható életfilozófiám van.
10.Nem láttam még az Avatar-t.
11.Imádok rajzolni.

2. Válaszok:
1. Hogy telik a suli? Jól, nem olyan nehéz,mint vártam.
2. Szeretsz olvasni? Ha igen, milyen könyveket? Igen, legtöbbször fantasy-t olvasok és fanfiction-t :)
3. Kedvenc dalod? Jelenleg:Arthur James, Impissible
4. Kedvenc kiegészítőd/ruhadarabod? Gyűrű, egy fekete pulcsi :)
5. Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Szeretnék lediplomázni és külföldön dolgozni , vagy Németországban vagy Angliában.
6. Kedvenc állatod? Kutya és a sün :3
7. Szereted az extrém sportokat? Imádom őket :)
8. Voltál már vidámparkban? Persze, többször is.
9. Kedvenc évszakod? Tavasz és nyár.
10. Mikor kezdtél el írni? Igazából még nagyon régen, de csak mostanában kezdtem embereknek is írni.
11. Olvasod a blogomat? Igen ;)

3. Kérdéseim:
1.Miért kezdtél el írni?
2.Mi a kedvenc blogod?
3.Van kedvenc zeneszámod?
4.Mi az,amivel mindig fel lehet vidítani?
5.Mi szerepel az első helyen a bakancslistádon?
6.Legnagyobb félelmed?
7.Ha most elmehetnél valahova egy hétre nyaralni,hova mennél?
8.Mi szeretnél lenni ha nagy leszel?
9.Vannak furcsa szokásaid?
10.Kedvenc filmed?
11. Mi a véleményed a mai világról?

4. Akiknek küldöm:
Szlivi: A testem rabja vagyok
Nussyh: Cause it's gotta be you
Tündii: Testvérem az ellenségem
Allison Redwig: Taken
Lau: Egyszerű vagy nagyszerű

Bloglovin

Sziasztok :) Most nem résszel jöttem, azt csak már szeptemberbe tudok hozni :( 

Ha tetszik a blog most már bloglovinon is tudod követni  a képre kattintva :)

Köszönöm az eddigi kedves visszajelzéseket és a kritikákat :)

Ígérem sietek a következő résszel :)

~11. fejezet Újabb találkozás

*Harry szemszöge*
Miután teljesen kitálaltam Lounak a történtekről, elismerően bólintott. Majd megveregette a vállam és azt mondta igazam volt. Ezen mondhatni cseppet sem lepődtem meg. Louis-al szinte mindenben egyet értünk.
Mivel Chris Cox törölte a dokumentumot a gépéről,ezért ma vissza kell menjünk hozzá. Mondjuk lehet nem örülne Chris,ha beállítanék én is,mivel a lányával egy címlapon szerepelünk,ráadásul annak az újságnak az első oldalán, ahol ő is dolgozik. A sors iróniája.
A fiúkkal becammogtunk az épületbe. Paul hátulról terelgetett minket,mint holmi kis birkákat,hogy minél hamarabb az épületben tudjon minket. Ismét bekullogtunk Chris irodájába. Bár még mindig nem értem,hogy lehetett olyan balfék,hogy letöröljön a gépéről egy ilyen "a munkájába kerülhet" szöveget.Ez most kicsit egoistának hangzik,de előfordult már,hogy miattunk rúgtak ki egy alkalmazottat.
Beléptünk a parányi kis irodába,pont mint a múltkor. És most is nehezen fértünk el. Chris egy pillanattal utánunk jött be és betopogott a helyére. Leült a székébe és ránk nézett.
-Miért nem ültök le,srácok?-kérdezte. Full leégve ültünk le a kinyitható székekre. Mr. Cox még pakolgatott kicsit az asztalán majd bekapcsolt egy diktafont és az asztal felénk eső részére tette. Nem is értem,hogy ez tegnap előtt miért nem jutott eszébe. Kicsit mocorgott a székében majd megtörte a csendet...
Egy kalapáccsal. Na jó,vicc volt.
-Tehát..-kezdett bele-Sajnálom,hogy vissza kellett jönnötök a balgaságom miatt -ugyan, meg van megbocsájtva- szóval nem is pazarolnám az időt. Kezdjük!-csapta össze a tenyerét.
10 perc,20 perc,30 perc. Lassan azon kaptam magam,hogy egy órája ott ülünk. Persze én remekül meghúzódtam drága Zayn hatalmas haja mögött,de azért kezdtem unni.Amikor hirtelen Chris felém intézett egy kérdést.
-Harry. Mond csak, van új kiszemelted? -kinéztem Zayn haja mögül. A hangja ugyan kedves volt,de úgy nézett rám,mint mikor Zayn-t felébresztik az alvásból. Úgy,hogy mindjárt végez velem. Eltanakodtam egy pillanatra a kérdésen. Majd felsóhajtottam.
-Van.-mondtam. Chris szemei szikrákat szórtak. Nem nagyon örült a válaszomnak. Majd tovább latolgatta a  témát.
-Kifejtenéd bővebben?-ráncolta össze a szemöldökét. Mindenki rám nézett.Rá sandítottam Louis-ra, aki érdekesen mosolygott rám. Tudta,hogy nem fogom elmondani Chrisnek az igazságot -amit még én se tudok- és kíváncsi volt,hogy vágom ki magam.
- Még nem ismerem annyira, de azt mondták, kedves és biztosan szót értenék vele -mondtam végül. Louis elismerően bólogatott majd a többiekkel együtt ismét előrefordult. Chris még mindig a szemembe nézett,mintha az igazságot akarná meglátni. Álltam a pillantását, nem akartam,hogy félre értse a dolgokat. Végül belefáradt a farkasszemezésbe és a többiekre nézett. Elmondta,hogy köszöni,hogy megint eljöttünk,hogy még egyszer nagyon sajnálja bla bla bla. Felálltunk és én,mint legszerencsésebb,értem ki leghamarabb a kis iroda ajtaján. Elsomfordáltam a lifthez és ott vártam be a többieket. Beszálltunk a nyikorgó szerkezetbe. Természetesen mindenki beszélgetett,csak én voltam csendben. Majd a srácok egy gyűrűbe fogtak,így én kerültem középre. Balomon Niall,jobbomon Liam.
-Mondd csak...kiről beszéltél?-bújt ki Niall háta mögül Zayn.
-Mondd már!-erősködött Liam.-Bennünk tudod,hogy megbízhatsz!
-Igen,Hazz, mondd el nekik!-nyafogott Louis. Dühös pillantást vetettem rá .Még én se vagyok tisztába vele,kiről beszéltem a riportban. Nem,hogy még az orrukra kössem...
-Figyi, srácok -emeltem fel védekezően a kezem-még én se vagyok tisztába mindennel...
-Hazudsz! Ha hazudsz mindig remegnek a gödröcskéd helyei!-röhögött Niall. A lift csengése vagy nyikkanása vagy nevezzük aminek akarjuk mentett meg. Elértük végre a földszintet,és én boldogan léptem ki és siettem előre.
Paul a bejáratnál várt minket. Mivel én előbb értem oda, valamiért gyanús lett neki a helyzet.
-Te miért nem a többiekkel vagy?
-Voltam már velük eleget -mosolygok őszintén. Nemhogy a fiúknak nem akarok róla beszélni,de Paul-t is minek zavarjam össze? Végre a fiúk is elértek minket. Úgy,ahogy bejöttünk, Paul kiterelt minket az épületből a kocsi fele.
-Amúgy,srácok..a menedzsment hívott amíg bent voltatok..Azt mondta sikerült elintéznie a két hetes szabadságotokat a következő turné állomás előtt.-mosolygott Paul. Hogy ezt,hogy vettem észre mikor mögöttünk állt? Egy pillanat elég volt, máris mind körülötte csüngtünk és ölelgettük mindenki szeme láttára.
-Srácok,nem én intéztem el-nevetett zavartan. Mint tőlünk megszokhatta, nem igazán törődünk a minket körbevevő világgal,ha éppenséggel majd kiugrunk a bőrünkből. Egy szó,több,mint száz, tovább ölelgettük a testőrünket. Úgy két perc múlva sikerült minket magáról lehámoznia és ismét a kocsi felé indultunk. Niall lestoppolta az anyósülést, Liam és Zayn pedig a hátsó ülésekre ültek. Lou már majdnem beszállt a középső sorba, de mielőtt megtette volna,még rám pillantott egy széles vigyorral az arcán. "Na nyomás befele" arckifejezéssel néztem rá. Már megint majdnem beült amikor még egyszer visszanézett. De ezúttal nem engem nézett. Hanem az szerkesztőség bejáratát vizslatta. Én is odanéztem. És rögtön megértettem miért nézett oda a barátom is.
Egy szőke lány állt a járdán. Kiengedett hajjal, fekete farmerban és egy kék tornacipőben. Ő nem vett észre minket,idegesen pillantgatott másodpercenként a karórájára . Louis hirtelen berántott a kocsiba.
-Harry,becsuknád az ajtót? -nézett rám kicsit dühösen Paul a visszapillantóból. Hezitáltam,ki akartam szállni a kocsiból és a lányhoz menni. De az olyan feltűnőnek hatott volna.
-Add ide a sapkád Niall!- szóltam előre. Niall kétes pillantásokat vetett rám. Sürgetően előrenyújtottam a kezem, mire valamit motyogva levette a fejéről és a kezembe nyomta. Hajamat betűrtem alá amennyire tudtam és felvettem Louis napszemüvegét is.
-Minek a sapka és a napszemcsi? A múltkor is itt voltunk és akkor nem zavart annyira,hogy bárki megláthat..-szólt Louis.
-De most háromszor annyian vannak az utcán és szeretnék egy darabban haza térni.-válaszoltam-Paul menjetek haza,majd megyek.-és ezzel becsaptam a kocsiajtót. A bejára felé vettem az irányt. De most már nem volt egyedül, egy barna hajú lány állt mellette és engem figyeltek. Kínos...
Melléjük léptem és a szőkére néztem.
-Szia -mondtam mosolyogva,hogy tettesem mennyire gáz helyzetbe érzem magam.
-Miért vagy itt? - kérdezte köszönésképpen.  Körbe néztem,majd a barna hajú lányra. Aki hatalmas barna szemeivel még pislogni se mert,nehogy lemaradjon valamiről.
-Gondoltam köszönök-motyogtam zavartan.
-Rendben,szia! -integetett egyet a kezével, elbúcsúzó köszönésképpen . Megráztam a fejem.
-Be se mutatsz a barátnődnek? - vigyorogtam bambán.
-Meli-Harry,Harry-Meli-mutogatott köztünk. Kezet nyújtottam,majd mielőtt Meli megrázta volna a kezem, megfogtam, és kezet csókoltam neki. A szemem sarkából láttam,hogy Darcy teljesen el van hűlve a jelenetemtől.
-Örülök,hogy megismerhetlek. Sokat hallottam rólad -mosolyogtam szelíden a lányra. Ő is a barátnőjére pillantott. A tapasztalatomból ítélve telepatikusan valami ilyesmit üzenhetett neki : Te tudod mit keres itt?

Meghoztam az újabb részt :) Remélem tetszett :) Komizni ér!! :D
Ezt pedig a barátnőmnek küldöm :)

~10. fejezet Szívinfarktus

Sziasztok ! :) El sem hiszem,hogy már a 10. fejezettel jövök :D Tudom,hogy még mindig nem pörgött be a történet,de esküszöm,hogy már nem sok kell :D Jó olvasást! #véleménytnyílvánítaniér

Végül Lory nem jött el a találkozóra amit megbeszéltünk.Felhívott,hogy nem tudott maradni,annyit késtünk (?!). Szóval most Melivel járjuk London egyik bevásárló utcáját ballagási ruhát nézve. A tegnapi dolog kicsit felkavart így Meli ragaszkodott hozzá,hogy jöjjünk el vásárolni,hogy a ruhák megvigasztaljanak. Már tíz boltot végig jártunk de még nem találtuk meg a tökéleteset.Ha meg egy még is hozzám ragad,Meli azonnal rávágja,hogy biztos van ennél jobb és ha még se visszajövünk érte. A gála estre ,fiúknak lányoknak egyaránt,  feketét kell venni. Csak,hogy bővebben kifejtsem a gála est megnevezés az after party-t takarja. De a többi lány az osztályban ezt "ideillőbbnek" találta.
Már szerintem 100 ruhát is megnéztünk amikor bekeveredtünk egy ruhaszalonba. Sok szépnek látszó ruha volt a kirakatba így gondoltuk benézünk.
Elsőnek a fekete színű ruhák között néztem körül.
- Meli, nekem kell ez a ruha és nem érdekel a hülye elméleted -csillan fel a szemem és felmutatom a sorok felett.
-Ezzel nem szállhatok vitába! -nevet Meli.
Egy pánt nélküli,mellrészes ruha. Mellvonaltól felfelé inkább bőrszerűnek hat.Szerintem nagyon csinos. És nekem ez tökéletes.Bemegyek a próbafülkébe ,kibújtok a farmeremből és a több réteg felső ruházatomból. Londonba ma is esik az eső és fújj a szél,szóval miniszoknyába nem hagyhattam el a házat. Belebújok a ruhába és a bal oldalán lévő cipzárt felhúzom. Majd a tükörbe nézek. Veszek egy 180 fokos fordulatot,szinte kitéptem a függönyt és ,mint egy modell lépek ki. Meli természetesen nagyot nevet a hülyeségemen. Majd elkomolyodik az arca. Száját jobbra húzza és a kezét az állára teszi.Elgondolkodik.
-Perfekt - és úgy mutat az ujjaival,mint a franciák. Éljen,nem kell még több üzletet végig járnom! Vagy is ,de. Az igazi ballagási ruha,amiben igazán elballagunk a suliban még nincs meg.
Meli még mindig a ruhákat stíröli és lemerném fogadni ,hogy az utolsó pillanatra hagyja.
 A sulira áttérve.Sose értettem a rendszert. Más európai országokba már április végén ballagnak,de itt,itt csak június elején. Fuck logic. Mondjuk talán,mondom talán,van benne valami logika,hiszen csak az ballag aki átment az érettségin.
-Úr isten!-sipítja Meli és felmutat egy ruhát. Természetesen fekete, a derekán egy masnival. Én csak bólintok,szép csak nem értem miért keltette fel ennyire a figyelmét.
-Szerintem kicsit túl egyszerű...-húzom el a szám.
-Pont jó. Legalább senki nem rám fog figyelni.  -mosolyog. Nem viszonozom,inkább nagyon komolyan nézek rá, ő úgy tesz mintha megszeppenne.
-Ezt ne kezdjük megint. -nevetek. Mindig is alábecsülte magát. Minden téren. A végszóra megcsörrent barátnőm telefonja. Én addig bementem a fülkébe visszavenni a ruhámat. Alighogy kiléptem Meli csuklón ragadott és elindult velem kifelé az üzletből.Csak kapkodtam a fejem. A ruhát amit választottam természetesen a fülkében hagytam és az ő ruháját se látom sehol.
-Hova megyünk?-húzom fel a szemöldököm. Nem válaszol,vonszol tovább. Ez is tipikus. Ha valami fontos témában kérdezek vagy mondok valamit soha nem válaszol. Már legalább öt perce,ha nem több, húzott maga után az utcán,amikor végre megálltunk egy újságos előtt.Felkapott egy újságot, a The Sun-t és az orrom elé nyomta. Nem szóltam semmit. Elolvastam a címlapot. Még mindig semmi. Majd elkezdett remegni a lábam és alig bírtam állni. Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam.
-Ez mi a picsa?! -kiáltok fel szinte sikítva. Nem érdekeltek a körülöttem lévő emberek. Magamat láttam,és Harry -t és Mike-ot. Ott verekedtek a házunk előtt. Még mázli,hogy az arcom nem látszott.De még így is felismerhető vagyok a fotón.-Miért az egyedi gatyám volt rajtam?!-gondolkozom hangosan. Azt a fekete,tépett farmert még a nagyi varrta nekem tavaly. A gond csak az,hogy a farmer egyik vége rózsaszín felhajtóval,a másik zölddel  rendelkezik,hogy a farmerem alja ne súrolja a földet. A színek az én ötleteim voltak,hogy egyedibb legyen. És lám,az egyediségem miatt rábasztam... Hallgatnom kellett volna a nagyira: Ne lógj ki a tömegből! Bár lehetséges,hogy ebből a szempontból lényegtelen,hiszen a mi házunk előtt van és ott van Mike is. Nehéz kitalálni ki a harmadik személy a képen.
Már csak attól félek mit fog hozzá szólni apu..meg anyu..
Meli a vállamra teszi a kezét,erre összerezzenek. Ő is tudja,hogy áll a helyzet. Nem egyszer mentem fel hozzá sírni,beszélgetni,vagy inkább elmenekülni a családi ügyek elől.
Lényeg a lényeg, azt hiszem nem úszom meg könnyen ezt a napot...

~9. fejezet Címlapsztori

Sziasztok :) Megírtam a 9. fejezetet :) Valami visszajelzésnek örülnék. Elég csak beikszelni 

egy rubrikát alul (tetszik,so-so,dislike) Jó olvasást! :) xoxo

*Harry szemszöge*

Végre hazaértem a ruhapróbáról meg a fotózásról. A srácok előbb haza mentek, a mázlisták,mert nekem még maradni kellett. Niall -nek persze esze ágában sem volt megvárni, így kihisztizte,hogy menjenek kajálni. Louis már biztos otthon van, remélem nekem is rendelt valamit. A gyomrom üres,mint Niall látogatása után a hűtő.
Belépek a bejárati ajtón és ledobom a kulcsokat a kis asztalra. A kabátom felakasztom majd a konyha felé veszem az irányt. Ki se lépek az előszoba boltívén ,hatalmas dobogást hallok az emeletről. Valaki Ferrari sebességgel közeledik A következő pillanatban Lou elrugaszkodik a lépcsőről és rám ugrik miközben elkiabálja magát.
-Végre itthon vagy!- ordítja.A fizika törvényének értelmében mindketten a földön végezzük. Louis felül a hasamra. - Hol voltál eddig? -majd keresztbe fűzi a karját,hogy ő most bizony duzzog.
-A ruhaszabónak még egyszer le kellett vennie a méreteimet,mert állítása szerinte Niall megette a lapot amire írta - röhögök. A haverom végre leszáll rólam és a karját nyújtja. Megragadom és végre újra függőlegesbe kerülök.
-Ez kinek a száma? -nézi kikerekedett szemekkel a Darcy -tól kapott lapot. Kikapom a kezemből. -Áhh,értem. A következő -nevet Lou.
-Ezt,hogy érted? -nézek rá mérgesen. Mintha úgy mondta volna,hogy írok egy listát és minden lányt ráírok akivel már eljutottunk az ágyig vagy valami ilyesmi.
-A következő: akit elhívsz vacsorázni,lenyűgözöd,együtt lesztek 2-3 hónapig majd eldöntitek (eldöntöd)-köhög bele a mondatba- hogy nem tudjátok folytatni és szakítotok -majd egy értelmes bólogatásba kezd.
-Te hülye vagy, amigo! -lököm vállba. Mintha a lányokat csak kihasználnám.Tiszta hülyeség. Arról nem én tehetek,hogy őrültekkel hoz össze a sors.
-Apropó -makogja Louis és jön utánam a konyhába. - Jennifer már tudja a döntésed?
-Nem. Holnap találkozom vele. Igazából mindegy,hiszen már neki is új faszija van -vonok vállat.Körbe nézek a konyhába. Sehol se látok pizzás dobozt vagy kínai kaját. -Nekem rendeltél valamit jó ember? -húzom fel a szemöldököm. Louis bűnbánóan lesüti a szemét,mint egy gyerek
-Niall megette a részedet -mondja. Sóhajtok. Már nem egyszer előfordult ,hogy az ír gyerek befalta a kajám. Így aztán ismét vállat vontam és benéztem a hűtőbe. Alig nyitottam ki a vállam fölött hátranéztem Lou-ra.
-A tegnapi spagettit is odaadtad neki? -nézek halál komolyan.
-Igen, azt mondta ha nem kapja meg, a függönyt tömi be -röhögött. Elkeseredettségembe előkaptam a telefonom. Kikerestem a számot. Mielőtt tárcsáztam volna a barátomhoz fordultam.
-Te kérsz valamit?
-Attól függ kitől rendelsz...-mosolygott idiótán.
-Nando's- feleltem egyszerűen.
-Rendelj pár csokit,tudod abból amelyikből a múltkor egy dobozzal kértünk.
-Oké-nevetek. Egyszer Louis-val rendeltünk onnan egy doboz csokit és egy éjszaka alatt befaltuk miközben filmeket néztünk. Tárcsáztam a számot és elmondtam mit szeretnék. Azt mondták max. egy óra és kihozzák. Addig elmegyek fürödni-gondolom. Bemegyek az emeleti fürdőbe, lekapom a pólóm. Két perc múlva már a zuhany alatt állok és ellazulok. Úgy nézhet ki a fejem,mint a konyhás nénié Cheshireben. Hátra kötöttem a hajam,mert nem akarom,hogy vizes legyen. Így se látott még senki.
Úgy negyed óra fürdés után kiszálltam a zuhanykabinból. A felázott bőrömmel,a hajammal és a karikás szememmel tényleg úgy néztem ki,mint az a nő a suliból.
-Hazza, húzd le a beled! Valaki beszélni akar veled! Jé,ez rímel -állapítja meg önelégülten Louis. Szokásához híven,most is azt hiszem,hogy 3. személyben beszél magáról. Tehát egy törülközőt csavarok magam köré és lerobogok a lépcsőn. A gáz csak az,hogy kivételesen nem 3. személyben beszélt magáról. Jennifer áll előttem teljes életnagyságban.
-Ez még is micsoda Harold? -tart fel egy újságot, a The Sun-t. A címlapon hatalmas ,vaskos betűkkel ez volt írva: Harry Styles nem bír az indulatokkal. Elkerekedik a szemem.
-Nem tudom- mondom. Ó,de,hogy nem tudom. A tegnapi incidens Darcy házánál.
-És ki az a lány aki ott áll mellettetek? -mondja könnyes szemmel. Nem olyan könnyes szemmel amivel egy szerelmes lány szokott nézni,hanem hisztis szemmel, amikor túljátssza a szerepét.
-Darcy Cox -mondom.
-A rokonod? -enged fel egy kicsit Jennifer.
-De hogy is! Isten ment! -nevetek. Majd a mosoly lehervad az arcomról, amikor a csaj nekem vágja az pletykalapot.
-Én ezt nem bírom tovább,Harry! Nem tudom elviselni a félelmet,hogy megcsalsz e! Ennek vége! Sajnálom! -és a bejárati ajtó csapódik is.
-Ez a csaj nem semmi -fütyül Louis. -Hol szedted ezt össze? -néz rám összehunyorított szemekkel miközben kicsit megrázza a fejét.
-Nem tudom-nézem az újságot. Elolvasom a címlapon lévő kis elő mondatokat a kép alatt,ahol látszik,hogy én vagyok ott és Mike. Meg persze Darcy.
"Harry Styles nem bír magával. Mint mindig,most is egy lány miatt keveredik a reflektorfénybe. A barátnőit sűrűn váltogató sztár, utcai verekedést kezdeményezett egy eddig ismeretlen lányért."
-Hallgatlak! -mondja Louis, és leül a lépcső legalsó fokára. -Mit csináltál te tegnap?